Harangszó, 1937
1937-06-13 / 24. szám
192. HARANGSZÓ 1937. június 13. Az Úrtól lett ez ... Egy világkonferencia látható gyümölcse. Ha valahol, úgy a tengelici evangélikus templom felépülésének a történetén keresztül szemünkbe villan az isteni gondviselés csodálatos útja. A nagy keresztyén ifjúsági világszövetség, a C. E., 1936-ban Budapesten rendezi világkonferenciáját. A föld másik feléről, Madagaszkárról elindul erre a konferenciára egy barna bőrű benszülött lelkész: Rajaobelina Prosper. Azelőtt azt se tudta, hogy Magyarország a világon van, nem hogy azt tudta volna, hogy van ebiben az országban egy Tengelic nevű község és abban pár száz templom nélkül tengődő evangélikus. A konferencia napjáig semmit se tudott egymásról a madagaszkári csokoládé színű lelkész és a kis tengelici evangélikus gyülekezet. Pedig az Ür böl- csesége már tudta, hogy ennek a konferenciának sok-sok láthatatlan lelki áldása mellett, a tengelici evangélikus templom felépülése is egyik látható áldássá lesz. Hogy vitte keresztül felséges tervét? Az Ür útai csodálatosan egyszerűek. Elmondhatjuk így is: a világ- konferencián összetalálkozik Rajaobelina Prosper a tengelici gyülekezet lelkészével, Lehel Ferenccel, akivel együtt hallgatták a párisi egyetemen a hittudományokat, feltárják egymás előtt szívük gondolatait s Rajaobelina annyira szívére veszi a tengelici gyülekezet ügyét, hogy elhalaszt- ván egy tanulmányutat, előadó körútra indul a magyarországi protestáns gyülekezetekbe és ennek tiszta jövedelmét, mintegy 1,200 pengőt odaadja a tengelici templom felépítésére s ezzel elindítja a templomépítési lavinát Tengelicen. Ebben minden benne van. Egészen hihető, mindennapi történet. Csak egy kérdés marad nyitva: hogy jön egy idegen világrész idegen fajtájú, idegen nyelvű fia ahhoz, hogy ennyire szívére vegye egy teljesen ismeretlen gyülekezet ügyét? Ahogy Filep jött a szerecseny komornyikhoz, a da- maskusi Anniás a megvakult tarsusi Saulushoz: Elméne azért Ananiás és monda ... „az Ur küldött engem." A lavina megindul... Hogy mennyi akadálya van egy templomépítésnek, azt csak az tudja, aki nagyon ismeri a sátán erejét. A tengelici templomról még az építési munkálatok megkezdése előtt másfél hónappal is közgyűlési határozat mondotta ki, hogy nem fog felépülni. De hogy miképen tud az Ur emberi szíveket és gyülekezeteket átformálni, ha egyszer az ö Lelke indítja el a lavinát, azt csak az tudja, aki épített már templomot Isten eiejére támaszkodva. A gyülekezet maga 9.000 pengőt teremt elő; az egyházi, gyámintézeti, állami, községi segélyekből és 103 gyülekezet adományaiból 6.000 pengő jön össze: a Lázár-Dachert család ezüstmennyegzője és konfirmációja 3 és fél mázsás harangot zendít meg a toronyban; Cseh József és családja hatalmas, magyaros facsillárral világít az adakozók sorában, négy keresztelő négy oltár! gyertyatartót, a soproni nőegylet buzgósága oltárterítőt, a helyi nőegylet szószékterítőt, oltári szőnyeget, színes üvegablakot eredményez. És igy tovább. Ki tudná mind felsorolni? A lavina végig zúgott a gyülekezeten s ime itt áll, mint köbe dermedt Isten-dicséret — a templom... Sándy Gyula műegyetemi tanár tervezte, igazi magyaros, evangélikus stílusban, igen olcsó megoldásokkal. Pl. a torony eternit lapokai való oldalburkolása a szaklapokat is foglalkoztatta. Sándy Gyula ezzel a huszonkettedik ízléses templomot ajándékozta egyházunknak, ' A kivitelezés az úzdi imaház építőinek, Kajdi József, kölesdi építési vállalkozó és Fajth János asztalos evangélikus lelkiismeretességét és olcsó szakmunkáját dicséri. Hepp szekszárdi faszobrász csillárja magyaros, Ízléses, művészi munka. A templom hossza az elől álló toronnyal együtt 22 méter, szélessége 11 méter. Befogadó képessége 300 ülőhely, 100 állóhely. „Testet öltött főpásztori imádság.. Május 2.-án 40 községből egybezarándokolt 1000 főnyi tömeg várta a templom diszkapuja előtt a felavatásra érkező D. Kapi Béla püspököt. Mikor megérkezett Dr.Csapó Dániel gazdasági főtanácsos, földbirtokos és Szongott Ed- vin járási főszolgabíró kíséretében a tengelici presbitérium élén Lehel Ferenc h. lelkész fogadta: „Ez a templom testet öltött főpásztori imádság, mert 9 évvel ezelőtt, mikor itt még mindenütt a tengelici fekete homok hullámzott, a püspöklátogatás alkalmával tartott díszközgyűlés záróimájában Főtisztelendő- séged szívéből röppent fel először ég felé a templom-kérő vágy.“ „Minden templom az örökkévalóság útján áll...“ A h. lelkész üdvözlő beszéde után Sándy Gyula műegyetemi tanár nyújtotta át a templomkulcsot a püspöknek. Az ajtót a h. lelkész nyitotta fel ezzel az igével: „Úrtól lett ez .csodálatos a mi szemeink előtt.“ D. Kapi Béla püspök tartotta meg ezután templomavató igehirdetését : „Minden templom az örökkévalóság útján áll, akár díszes főtéren, akár a mellékutca szögletében helyezték el. A templom a legcsodálatosabb építmény, az ember munkája, mégis Isten alkotása. A templom a legtitokzatosabb építmény, az építők maguknak építik, mégis közkincs. Az értékét nem a beleadott anyag, sem a művészi kiformálás adja, hanem az oltár hármas lángja: az örök vágyódás, az örök életszükséglet és az örök kötelesség tüze. A templom tesz testvérré. A 40 különféle anyanyelvű községből egybetelepedett tengelici evan- gélikusság csak egy lelkű testvéri közösség. De testvérré tesz ez a templom a község minden más hitű lakosaival is. Mert minden templomnál ugyanaz kettő: a föld, amelyen áll és az ég, amelyre ráborul. Ennek a templomnak a földje magyar föld: mind testvérünk tehát, aki a magyar földet vallja hazájának. Erre a templomra Isten ege borul, mind testvérünk tehát, aki ugyanazt az Istent hiszi.“ Az egyházközség elöljárósága úrvacsorával élt, amelyet Németh Gyula szekszárdi lelkész osztott ki, lelkiismereti felelősséggé téve a vezetőség számára a jövő feladatait. A templomi istentiszteletről kiszorult, mintegy 400 főnyi tömegnek Dörmer Frigyes alesperes, varsádi lelkész tartott igehirdetést a templom előtt, majd Farkas Zoltán kölesdi lelkész adta vissza ugyanott a püspök templomavató igehirdetését. Felügyelőbeiktatás, díszközgyűlés. A templomavatást követő díszközgyűlés keretében iktatta be Gyalogh István főesperes a tengelici gyülekezet újonnan választott felügyelőjét dr. Grosch József paksi ügyvédet, a Tolna- Baranya-Somogyi ev. egyházmegye főügyészét. A beiktató beszédet D. Kapi Béla püspök mondotta, majd a beiktatott felügyelő tartotta meg székfoglalóját: „Ebben a gyülekezetben csak olyan kívánok lenni, mint a legkisebb. Sőt még a legkisebb is nagyobb nálam, ha erősebb hittel tud szolgálni." A díszközgyűlés további folyamán Lehel Ferenc adta elő a templomépités történetét, majd D. Kapi püspök köszönte meg az áldozatát mindenkinek, akinek adománya vagy munkája a templom felépülésében Isten eszköze lehetett, így elsősorban is Lehel Ferenc h. lelA tengellcl templom.
